DOKTOROK KÖNYVE

– Amikor meglát egy embert, mennyire nézi alkotói szemmel?
– Évtizedekkel ezelőtt csak így néztem, de ma már teljesen el tudok vonatkoztatni a szakmámtól. Nem a plasztikai sebész szemével figyelem az embereket.
– Attól még úgy látja, nem?
– Látom, de nem akarom észrevenni. Egyrészt nem kell állandóan dolgozni. Másrészt, nem biztos, hogy baj, ha nem olyannak látok valakit, amilyennek elképzelem, mert lehet, hogy az illető elégedett magán azzal, amit én megváltoztatnék. Mivel az a legfontosabb, hogy a belső énkép és a külső megjelenés közös nevezőn legyen, ezért olyan dolgokba, amik a másikat nem zavarják, még csak gondolati szinten sem szabad beavatkozni.

– Erős a hite, de valójában miben?
– Mélyen hívő ember vagyok. Hiszek a sorsban, az univerzumban, egy nálunk magasabb rendű intelligencia létezésében, ugyanakkor hiszek magamban. Hiszem, hogy nem véletlenül vagyunk ezen a világon, és nem csupán annyit érünk, amennyit jelen életünkben teljesítünk, hanem mindez egy folyamat része. Hiszek az asztrológia hatezer éves tudományában, és azt is tudom, hogy a képletem hasonlít Edisonéhoz és Bill Gateséhez. A csillagállásaim szerint számos építő jellegű feladatra vagyok hivatott, akár akadályoznak ebben, akár nem.

– Minek köszönhető, hogy ennyire mélyen beleásta magát az őssejt témába?
– Annak, hogy a saját munkám során tapasztaltam olyan csodálatos változásokat, amikről eleinte nem tudtam, pontosan minek köszönhetőek, de kíváncsi voltam az okukra. Évtizedek óta dolgozunk őssejtekkel, hiszen a plasztikai műtétek során használunk saját szöveteket, amikben ott vannak a szervezet saját őssejtjei. Csakhogy régebben még nem tudatosultak bennem bizonyos gyógyulási folyamatok ezzel kapcsolatban. Egy alkalommal zsír - injekciók használata kapcsán jöttem rá egy érdekes dologra. Zsírinjekciókat általában térfogatpótlás céljából alkalmazunk, tehát akkor, amikor fel kell tölteni valamilyen testrészt. Volt egy páciensem, akinek sorvadás és bénulás következtében teljesen beesetté vált a fél arca, és nem tudta lehunyni az egyik szemét. Amikor az arcot és a szemgödröt pusztán térfogatpótlás céljából feltöltöttem saját zsírszövettel, nagyon érdekes dolgot tapasztaltam. Hat héttel a beavatkozás után feléledt az addig mozgásképtelen arcfél. A hölgynek nemcsak szép lett az arca, de újra tudta csukni és nyitni is a szemét. Ez volt az egyik legmeghatározóbb eset, ami felhívta a figyelmemet az őssejtkutatásra, hiszen rádöbbentett arra, hogy a beteg arcfélen beindult regenerációs folyamat a saját szövetekben lévő őssejteknek köszönhető. Ezeket az őssejteket ma már képesek vagyunk speciális eljárások során izolálni és dúsítani, így célirányosabban tudjuk alkalmazni a minőségi változás elérése céljából.