DOKTOROK KÖNYVE

– Tizennégy éves koromban voltam egy úttörőtáborban, Mongóliában. Néptáncoltam, népzenéltem, és ezáltal abban a közösségben képviseltem a magyar motívumokat. Ennek ellenére az ottani csoportvezetőnk azt mondta, nem vagyok normális, és sosem lesz belőlem ember. Utólag visszagondolva nem véletlenül mondta. Akkor és ott nagyon érdekes dolog történt velem, amitől az ő szemével nézve bizonyára furcsán viselkedtem. Mongóliában találkoztam a magyar múlttal és azzal az energiával, ami annak idején a magyarságot jellemezte. Ez elég durva beavatás egy gyerek életében, ami belülről formált és erősített meg. Amit ott láttam és éreztem, az lenyesegetett bennem minden kicsit is a civilizáció felé tapogatózó csápot. Nehéz erről beszélni, mert egy addig ismeretlen érzés hatolt belém hihetetlen intenzitással. Nem véletlenül kerültem éppen akkor, éppen arra a helyre. A Jóisten rendeltetése volt, hogy megkapjam a nekem szánt beavatást. Ettől kezdve vagyok ilyen tudatos és erővel teli.
– Ha ez beavatás volt, akkor gondolom, voltak segítői is.
– Nem tudom pontosan, hogy mi dolgozott ebben a folyamatban, mert a beavatás egyik lényege, hogy az ember nem látja az eseményeket színről színre. Az ott lévő jelenségek, a lovaglás, az íjazás, a hely energiái, az egyszerű emberek között elrejtőzve valaki, aki előtt nyilvánvalóvá vált, miért vagyok ott, mind részesei voltak ennek a folyamatnak. A szocialista gyerektáborok akkoriban számos más országban is működtek, biztos nem véletlen, hogy éppen Mongóliába kerültem. Oda rendeltettem, és volt, aki várt rám. Ezek működő energiák.
– Akkoriban hogyan élte ezt meg?
– Csak most utólag látom így át. Amikor ott voltam, rettentő rosszul éreztem magam, állandóa fájt a fejem, pedig nem vagyok fejfájós. Olyan késztetésem volt, hogy elbújjak a többiek elől, gyakran felmentem a hegyoldalba, ott üldögéltem félnapokat. Tényleg furcsán viselkedtem.

**** ...orvos lettem. Így akarta a Jóisten. Emellett viszont megvalósítom mindazt, amit még szerettem volna. Zenélek egy folk-rock zenekarban, énekelek, és dalokat írok, valamint kicsit színészkedem is. Van egy önálló estem – Magyar férfisors a címe –, amin saját eszközeimmel próbálom meg közvetíteni néhány szeletét mindannak, amit pályafutásom kapcsán profetikusnak tartok. Többek közt Ady, József Attila, Wass Albert műveiből, valamint saját írásaimból adok elő néhányat. Megpróbálom a lelki átadást ilyen módon is megvalósítani.
– A „Magyar” név erre kötelezi?
– Nemcsak a „Magyar”, hanem a teljes nevem is. Mivel Gábriel az Isten küldötte, az én nevem azt jelenti: Magyar Isten Embere. Mindenkit kötelez az elrendelt minősége, mindegy, hogy névhez kötjük vagy sem, de természetesen a nevem is kötelez arra az életre, amit élek, és arra a feladatra, amit teljesítek, illetve ami alapvetően bennem van.